„Magyar démonok” Külföldi reakciók: Aggodalom és óvatos optimizmus A választások után régóta nem látott nagy figyelem irányult Magyarországra. Minden külföldi tudósítás kiemeli a Jobbik előretörését, valamint azt, hogy a győztes Fidesznek nehéz dolga lesz kormányon. A Financial Times Magyar démonok címmel megjelent szerkesztőségi írása szerint a Jobbik szavazataránya riasztó szintű támogatottság egy olyan párt esetében, amely nyíltan Európa „legvisszataszítóbb, ádáz nacionalista hagyományait” testesíti meg, és amely a zsidókat és a romákat teszi felelőssé más magyarok bajaiért. A jobbközép Fidesz földcsuszamlásszerű győzelemhez juttatásával a magyar választók égetően szükséges reformokra teremtettek lehetőséget, ám a derűlátást mérsékli a Jobbik „szégyenletesen erős" eredménye - áll a Financial Times keddi szerkesztőségi kommentárjában. A lap megjegyzi ugyanakkor, hogy még a Jobbik rekorderedménye sem annyira erős, mint ahogy azt egyes felmérések jósolták, és elmarad a párt saját reményeitől is. Mindemellett nem különbözik nagyon más európai országok szélsőjobboldali erőinek választói támogatottságától sem - írta a brit lap, megemlítve mások mellett a francia Jean-Marie Le Pen nevével fémjelzett mozgalmat. A kommentár szerint a következő miniszterelnöknek, Orbán Viktornak most hozzá kell kezdenie azon problémák kezeléséhez, amelyek a szélsőjobbot vonzóvá teszik egyes választók számára. E problémák között van a szegénységben tengődő, oly gyakran bűncselekmények áldozatául eső romák integrálásának évszázados kudarca. A Financial Times szerint a stratégia részét kell alkotnia az önkormányzati reformnak, mivel túl sok az olyan apró település, amely képtelen az alapvető közfeladatok - a rendfenntartás, az egészségügyi ellátás vagy az oktatás - ellátására is. Ennek megoldása nagy kihívás, ám egyben nagy lehetőség is Orbán Viktor számára. A kétharmados többség elérhető a második fordulóban, és ez lehetőséget teremtene számára a szükséges alkotmányos változtatásokhoz. A Fidesz és a Jobbik együttműködésének kérdését azonban fel sem szabad vetni - írta a Financial Times. A The Daily Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit napilap értékelése szerint a Jobbik azzal tudott felemelkedni, hogy a mély válságot kihasználva, „Magyarországon hagyományos módon" ismét a zsidókat és a roma közösségeket tette meg bűnbakká a munkanélküliségért és a szegénységért. A lap budapesti tudósítása kiemeli ugyanakkor, hogy a Jobbik választási előretörésének előzményeként egész Európában megugrott a szélsőjobb támogatottsága. A Telegraph szerint például Hollandiában Geert Wilders „keményen jobboldali, iszlámellenes" Szabadságpártja vezet, és a júniusi választásokon akár hatalomra is kerülhet. Európa felfigyelt A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, hogy a jobboldal hatalmas győzelme alapvetően átrajzolja majd az ország politikai térképét. A lap úgy értékelte: a szavazók megbüntették a szocialista pártot az elmúlt évek kaotikus kormányzása, a parttalan korrupciós botrányok, valamint a radikális takarékossági intézkedések miatt. A baloldali Berliner Zeitung kommentárja szerint a Jobbikkal első ízben kerül be a magyar parlamentbe egy „nyíltan antiszemita és rasszista" párt. A lap szerint mindez kihívást jelent Európa számára. „Magyarországon olyan fejlemények rajzolódnak ki, amelyek még foglalkoztatni fogják Európát" - hangoztatta az újság, úgy vélve: „mindezért jelentős mértékben felelős az a személy is, aki az országot a következő években kormányozni fogja". „A nemzeti konzervatív Fidesz elnöke, Orbán Viktor előre kiszámított tabudöntögetésekkel alapozta meg az utat a szélsőjobboldal számára" - állította a baloldali újság, példaként hozva fel: Orbán nyilvánosan beszélt a „külföldi tőkéről" úgy, hogy az „veszélyt jelent a haza és a család számára". Az Ausztria felől Magyarországra érkező utas szemében talán nincs nagy szerepe annak, hogy nagyobb a szegénység és más a fizetőeszköz, a magyarok öntudata szempontjából viszont van - írta a konzervatív Die Presse cikkírója. A magyar politikai és gazdasági rendszer húsz évvel a rendszerváltás után még mindig törékeny. A választások és a jobbra tolódás így csak egy epizódot jelentenek egy rejtett instabilitás történetében. Ezúttal különösen radikális lett a politikai változás, mert a szociáldemokrata oldalról nyolc éven át elmaradtak a régóta szükséges reformok, és mert egy egész politikai rendszer abban a tévhitben élt, hogy a semmiből egy átfogó szociális és jóléti állam és virágzó gazdaság állhat elő. Meglehet, a jobboldali konzervatív Orbán Viktornál van a remény, de először neki is bizonyítania kell, hogy tanult első hivatali idejének hibáiból. 2002-ig mindenekelőtt a parlamentáris demokráciához való kétséges viszonyról tett tanúságot, akkori, pragmatizmus helyett döntő részben nemzeti szimbolikára irányuló politikája az ország mai gazdasági és önazonosság-válság alapját képezi - vélekedett a szerző. „Viktoriánus korszak kezdődik" A Fidesz megszerezte a parlamenti többséget, de hogy milyen erős lesz Orbán Viktor, azt a második forduló fogja eldönteni - vélekedett a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap hétfői összeállításában. Hozzátette: Magyarország nemzetközi hírneve szempontjából fontos, hogy végül is milyen eredményt ér el „a szélsőségesen nacionalista Jobbik". „A szélsőséges nacionalizmusra és az idegenek elleni erős türelmetlenségre építő Jobbik Magyarország új, erős pártjává vált" - jegyezte meg a lap. Hozzátette: a magyar radikálisok azzal, hogy „nyíltan célul tűzték ki a Trianoni szerződés felülvizsgálatát, ledöntöttek egy tabut". *** Teljes cikk a HETEK ben